2010. január 17., vasárnap

.nemkellelolvasni...

...mert ez igazából hmm... hát nem magamnak szól, csak kikell írnom magamból, mert már nem bírom...

egyre jobban őrlődöm csak... napról napra... 2009. július 15.-e óta... mit követhettem el, hogy ezt kaptam? mit művelhettem, hogy ilyen büntetést kapok? rendben, mindig is konok voltam, meg csökönyös mint egy szamár, de... de mindig megfeleltem mindenki másnak... vagyis próbáltam... rajzsuliba mentem, amit nagyon elleneztek, mert ugyebár az nem rendes foglalkozás... de gimnáziumba mentem és nem szakközépbe... megcsináltam elsőre a középfokú c nyelvvizsgát... elmentem főiskolára is, mert hát anyám szerint diploma nélkül nem vagy ember... csinálom azt is, bár motivációm az semmi, de csinálom. dolgozok látástól mikulásig, napokig nem alszom... a suli miatt jóformán semmi normális emberi kapcsolatot nem tudok kialakítani... nincs időm semmire, elbőgöm magam, ha van időm kifesteni a körmömet... félek beteg lenni, mert tudom, hogy csak a lebaszást kapom, hogy biztos csak lógni akarok...
eltört bennem valami... egy olyan dolog, amit nemlehet összeragasztani vagy forrasztani... amit már semmivel nem lehet összerakni... és ezért egy ember felelős, akit jobban gyűlölök mindennél... ő az az ember, akit képes lennék megölni... a legyet nemtudnám bántani... de neki gond nélkül belevágnám a konyhakést a szívébe... olyan harag és gyűlölet van iránta a szívemben, amit leírni nem lehet... és ma kaptam egy olyat, amitől üvöltöttem... a méregtől, a haragtól és a fájdalomtól egyszerre... az egyetlen akiről azt hittem, hogy fontos vagyok és kellek neki... arról kiderült, hogy élete legnagyobb csalódása vagyok és egy nagy nulla is mellé...
minden éjjel rémálmaim vannak... ha pedig felébredek, időnként már nem látom értelmét annak, hogy kikeljek az ágyból...


3 megjegyzés:

Lady írta...

jaj kisszívem.. csak kicsit lennék közelebb hozzád.. de amint vége a vizsgáknak elmegyek hozzád pár napra ha lehet.. csak bírd ki, hisz te vagy az egyik legerősebb ember akit ismerek.. kérlek.. és tudod.. mindig itt leszek neked, akármi van.

Elyon írta...

Kitartás, baba... Hiszen vannak álmaid neked is, van miért kibírni. A sulis problémát teljesen át tudom érezni, de hidd el, ha már látod a végét, nagyon jó érzés lesz, hogy "igen, ezt is kibírtam, ezt is meg tudtam csinálni", mindenre képes vagy, csak tarts ki :3
Vannak hullámvölgyek az ember életében, azt hiszem, - anno még a régi blogodba te is írtad - de vannak hullámhegyek is, amiket nehezebb megmászni, mint a völgybe lecsúszni, de megéri~ Légy erős!

Majd rajzolok neked is valami cukit, tudom, kicsiny vigasz ez az élet nagy dolgaihoz képest, de hátha az pár percre megmosolyogtatja a kis lolita arcocskádat :333

Unknown írta...

Majd meghívlak sütizni .o.o.